Megoldások II. – Ügyvédi irodáknak
Nézzük csak, mik azok a szigorítások, amelyek egy ügyvédi irodának a legjobban „fájhatnak”?
1. Kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után 40%-os plusz KATA adó – értékhatár nélkül
Előző cikkemben (https://adventure-tax.com/konnyu-kata-t-tancba-vinni-vagy-megsem/) már részleteztem, de röviden összefoglalom újra:
Azaz, ha van egy katás egyéni vállalkozásod és beszámlázol abba a kft-be, ahol te is tulajdonos vagy, 40% adót kell fizetned. A katás számláját befogadó vállalkozás fizeti a 40% plusz adót.
2. Ha egy belföldi vállalkozás felé állítasz ki 3 millió forintot meghaladó összegről számlát, akkor a belföldi vállalkozás fizet 40%-os adót
Ha katásként költségvetési szervezetnek számlázol be, akkor ez az egész nem vonatkozik rád.
3. Ha egy külföldi vállalkozástól kapsz 3 millió forintnál több bevételt, akkor katásként te fizeted a 40%-os plusz adót
4. Csak egyetlen jogviszonyoddal összefüggésben lehetsz katás.
5. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötéskor
A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő KATA alany adózónak a megbízási szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Ezt a tájékoztatást a 2020. december 31-ig a kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében 2021. január 15-ig kell teljesíteni.
Ugyanígy tájékoztatás kell adni a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével –a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről is.
Milyen megoldások lehetnek?
1. Belföldi kifizető esetén
Egy cégcsoportnak nyújtott folyamatos jogi szolgáltatások esetén a 2020-ban az anyacégnek számlázott szolgáltatások 2021-ben szétbonthatók külön cégekre, és így számlázható. Ha a 40%-os kata alá tartozó megbízások megoszthatók több kifizető között – akkor ez megoldás lehet a KATA szigorításra.
2. Együttműködés más adózókkal
Leginkább az egy családot alkotó ügyvédek között alkalmazható, az 1 évre jutó ügyvédi szolgáltatást, ha az osztható – egymás között a megbízó hozzájárulásával megosztják.
3. A kisadózó tevékenységének kiszervezése további vállalkozásokba (BT és KFT variációk)
A Katán kívül az ügyvédi tevékenységekre az alábbi adózási módokból lehet választani
1. Egyéni ügyvéd adózása és járulékfizetése a vállalkozói szja hatálya alatt
2. Egyéni ügyvéd átalányadózása és járulékfizetése az átalányadó alatt. Itt
– az általános szabály szerint – a jövedelmet a bevételből 40%-os költséghányad
alkalmazásával kell megállapítani.
3. Ügyvédi iroda adózása és járulékfizetése a társasági adó alatt.
4. Ügyvédi iroda adózása kisvállalati adó (KIVA) alatt.
Az átalányadóról írtam az előző cikkemben, most a másik 3 adónemet fogom bővebben kifejteni.
a) Egyéni vállalkozás SZJA jövedelemadózás, tételes költségelszámolás)
A tételes költségelszámolású egyéni vállalkozó a bevétel mínusz elismert költség után fizeti
- a 9%-os nyereségadót (vállalkozói szja),
majd ezután meg kell fizetni – az éves bevalláskor – az osztalékadót, ami áll
- a 15%-os szja-ból
- és a 15,5%-os szochóból, figyelembevéve a szocho korlátot (jelenleg ez a minimálbér 24-szerese, azaz 3.864.000 Ft)
Itt még járulékfizetés is van (főállású egyéni vállalkozónál), a garantált bérminimumból levont
- 15% SZJA
- 18,5% TB járulék
- és legalább a garantált bérminimum 125%-a után a 15,5%-os SZOCHO
Iparűzési adó az adóalap 2%-a.
b) Társasági adó – katás Bt. is választhatja, de új vállalkozásként Kft. alapítása is megoldás.
FONTOS! Ha egy katás Bt. kilép a katából és folytatja más adózásban a tevékenységét, kötelező a nyitómérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
Társasági adó: a bevétel mínusz elismert költség után kell fizetni
- 9%-os társasági adót,
majd osztalékadót, ami áll a
- 15%-os szja-ból
- és a 15,5%-os szochóból (figyelemmel a szocho felső határra).
Járulékfizetési kötelezettség is van (ha máshol nincs megfizetve), minimálbér vagy garantált bérminimum után meg kell fizetni
- a 15%-os szja-t,
- a 18,5%-os tbjárulékot,
- a 15,5%-os szochot
- és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.
Figyelni kell a minimum Tb járulékra is, ami azt jelenti, hogy ha csak havi 1 órás munkaviszonyos vagy, akkor is a minimálbér 30%-a (48.300 ft) után meg kell fizetni a kötelező járulékokat.
c) KIVA
A KIVA lényege, hogy nem kell megfizetni a munkabér/vállalkozói kivét után a 15,5%-os szochót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, a KIVA mértéke 11% lesz 2021-ben.
Milyen cégek választhatják?
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 3 milliárd forint időarányos részét;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.
Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.
KIVA választása esetén, ha osztalékot szeretnél kivenni, az osztalékfizetés növeli a KIVA alapját, azaz meg kell fizetni a 11%-os KIVA-t, plusz az osztalékadót. (15% SZJA, 15,5% SZOCHO a felső határig – ha magánszemélyként veszel ki osztalékot. Cégként az osztalék után majd akkor adózol, ha azt magánszemélyként veszed fel.
A KIVA választás alapvetően annak lehet jó, aki magas összegű személyi ráfordítással dolgozik, és a nyereséget visszaforgatja a cégbe.
Összefoglalva: Egy adózási forma választása fontos döntés, minden adónemnél egyedi szempontokat is figyelembe kell venni. Én az ügyfeleimnek személyre szabott kalkulációt készítek, figyelembe véve a cég sajátosságait. Minden esetben üzleti terv szükséges (várható bevétel, kiadások, eredmény, létszám és munkabérek, milyen beruházásokat tervez, tervez-e osztalékot kivenni, a KIVA-nál a kapcsolt vállalkozások vizsgálata elengedhetetlen.) Így meg tudjuk találni együtt a legoptimálisabb megoldást a vállalkozás számára.
2020. 12. 13.
Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak, kizárólag tájékoztató jellegű információkat tartalmaz.