Honnan tudom, hogy a „helyemen vagyok” az életben?
Azt hiszem onnan, hogy a könyvelők, adótanácsadók hajtós időszakait én másképp élem meg, mint néhány kollégám.
Szenvedéllyel csinálom a szakmámat, én vagyok az ügyfelekért, értetek. Decemberben is!
December 23-án délután egy kedves barátommal arról beszélgetek, hogy hogyan tudná a vállalkozását adózási szempontból a legjobban, de a jogszabályoknak is megfelelve csinálni? A NAV-állásfoglalás kérő levelet is elküldöm még aznap neki, mert eszembe jutott egy új nézőpont.
Egy ügyfelemmel együtt gondolkodunk december 30-án, hogy melyik adózási mód lenne a cégének a legjobb 2020-ra. Meg is találjuk a megoldást.
Egy másik, régi ügyfelemnek egy fontos projectet véleményezünk üzleti és adózási szempontból még év vége előtt, bejglisütés közben a szakmában általam nagyra becsült „mesteremmel” és mentorommal.
És nem azért teszem ezt, mert nem szeretek pihenni vagy szabadságra menni, vagy egy 0-24-ben elérhető adótanácsadó akarok lenni.
Hanem mert szenvedélyesen, és igazi izgalommal fogok neki minden esetnek, mert ez az, amit szeretek csinálni.
És amikor valóban fontos az ügyfélnek, felveszem a telefont, mert tudom, hogy bizonytalan, olvasott, halott ezt-azt, és szeretné biztonságban tudni a cégét.
Munkáltatói teendők 2020 január
- Bérek felülvizsgálata
Minimálbér 2020: 161.000 Ft
Garantált bérminimum: 210.600 Ft
Ez azt jelenti, hogy ne felejtsétek el a dolgozóitok munkabérét módosítani, akiket ez érint (természetesen a részmunkaidősökét arányosan!)
De mi a csuda is az a garantált bérminimum? Kinek jár?
A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy
„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.”
Ha a két feltétel egyike nem teljesül a munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra.
ÉRDEMES tehát körültekintően eljárni, a könyvelő, bérszámfejtő, adótanácsadó véleményét kikérni!
2. Decemberi bérszámfejtés elkészítése
Az évváltásra való tekintettel kiemelten fontos, hogy a munkabérek január 10-ig kifizetésre kerüljenek, hiszen csak ebben az esetben számítanak 2019-es jövedelemnek
3 .2019-re vonatkozó igazolások elkészítése, kiadása
A munkavállalók számára 2020. január 31-ig kötelezően igazolásokat kell kiadni, amelyek célja a személyi jövedelemadó bevallás teljesítéséhez szükséges adatok, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartás adatainak igazolása. Az alábbi nyomtatványok kiadása kötelező :
- a munkáltatói jövedelemigazolás (19M30),
- vagy a kifizetői jövedelemigazolás (abban az esetben, ha nem munkaviszony keretében történt a kifizetés),
- valamint a járulékigazolás.
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak számára egy összevont, éves kimutatást, igazolást kell adni, felhívva a figyelmüket a kifizetett összegek esetleges adóvonzatára.
4. Nyilatkozatok
A munkavállalónak minden évben írásban kell nyilatkoznia az adóelőleg megállapításához szükséges információkról, körülményekről. A nyilatkozatok adóévre vonatkozó mintája a NAV honlapjáról letölthető, de azonos adattartalommal elektronikus úton is előállítható. Jogosultsági feltételektől függően a munkavállaló, foglalkoztatott nyilatkozhat:
- az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
- a családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítéséről,
- a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezményéről
- a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
- illetve külföldi illetőségű magánszemélyként a fentiekhez kiegészítő nyilatkozatot kell tennie.
Ezeken kívül nyilatkozni kell még:
- a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről,
- az igénybe veendő cafeteria elemekről,
- illetve egyes cafeteria elemek esetében kiegészítő, külön nyilatkozatok is szükségesek.
És még egy figyelemre méltó jogszabály változás, amire nem árt időben (lélekben is) felkészülni:
Minimum járulékalap 2020 július 1-től!
2020 július 1-től a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ).
Azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj.
szerinti munkaviszonyban folytatnak keresőtevékenységet, a járulékokat havonta
legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz
ilyen esetben is bevezetésre kerül egy járulékfizetési alsó határ, amelyet
arányosítanak, ha
– a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik
vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás, illetve
– adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható, például táppénz
folyósításának idején.
A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban
is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap
után áll fenn a munkáltató szochofizetési kötelezettsége.
Kiket érint kedvezőtlenül ez a szabály?
A gazdasági társaságok ügyvezetését több esetben részmunkaidőben látja el a nem
nyugdíjas ügyvezető. Ha például az ügyvezető heti 5 órában dolgozik
munkaviszonyban, akkor munkabére is sok esetben arányosul ezen munkaidőhöz,
azaz a 40 órás teljes munkabér 12,5 százaléka. 2020. július 1-jétől
azonban ennél magasabb alap, méghozzá havonta legalább a minimálbér 30
százaléka után kell megfizetni a 18,5 százalék járulékot.
2019.12.30.