Az elmúlt néhány hétben alkalmam volt belemerülni a munkaidőkeret szabályainak tanulmányozásába, és azt tapasztaltam, hogy számos esetben a szabályok nehezen érthetők mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről.
Pedig ha jól tudunk vele élni, munkáltatóként hasznos és költséghatékony eszköz lehet a kezünkben, és a munkavállalóknak is rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé.
Alkalmazása nagyon hatékony lehet egy olyan cégnél, ahol szezonális a termelés vagy szolgáltatás.
A munkaidőkeret lényege:
A munkáltató a teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg, ezzel lehetővé teszi, hogy rugalmasan, gazdasági érdekeinek megfelelően szervezze meg a munkát.
Így nem kell arra figyelni, hogy a munkavállaló napi 8 órát dolgozzon, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia.
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során 3 tényezőre kell fokozottan figyelni:
- a munkaidőkeret tartamára
- a napi munkaidő mértékére
- az általános munkarendre azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
A munkaidőkeret tartama:
Legegyszerűbb, ha konkrét napokban kerül meghatározásra a kezdés és a befejezés:
Pl. 2020.01.01-2020.03.31-ig
A munkaidőkeret hossza:
Legfeljebb 4 hónap lehet, kivételek:
- Fiatal munkavállaló (18 év alatti) esetében maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakító szabályok nem alkalmazhatók.
- 6 hónap vagy 26 hét lehet:
- megszakítás nélküli
- több műszakos
- idényjellegű tevékenység keretében
- készenléti jellegű, továbbá
- az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló esetében (pl. légiutas-kísérő, árufuvarozó, stb.)
- 12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
- 2019. 01.01-től A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 94. § (3) bekezdése szerint a munkaidőkeret tartama januártól – kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén –akár a 36 hónapot (3 évet) is elérheti. Ahhoz, hogy a munkáltató ilyen 6 hónapot meghaladó, de 36 hónapot meg nem haladó tartamú munkaidőkeretet rendeljen el, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki (korábban technikai), munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják.
A ledolgozandó munkaórák kiszámítása:
Példa:
3 havi munkaidőkeretben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái:
2020 január 22 munkanap: 176 óra
2020 február 20 munkanap 160 óra
2020 március 22 munkanap 176 óra
Tehát a 3 havi munkaidőkeretünkben összesen 512 ledolgozandó óra van.
Ez azt jelenti, hogy ezt az 512 órát 3 hónap alatt kell ledolgozni, bizonyos szabályok figyelembevétele mellett.
Mik ezek a szabályok?
- A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet, az legfeljebb 12 óra, a heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet (készenléti jellegű munkakörben a felek megállapodása alapján maximum 72 óra)
- 6 egybefüggő nap után legalább 1 heti pihenőnap
- Havonta legalább egy heti pihenőnap vasárnap
- A heti pihenőidő mértéke legalább 40 óra, és ebben benne van egy teljes naptári nap.
Bevezetése:
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja vagy eltörölheti, a munkavállaló felé csak tájékoztatási kötelezettsége van.
Beosztás: A munkáltató készíti el. és legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval.
Elszámolás:
a) A készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni.
b) A munkaidőkeret lejártakor a munkáltató köteles elszámolni a munkavállalóval.
- Rendkívüli munkaidő (a kereten felüli munka) elszámolása 50% bérpótlékkal
- Ha a munkavállaló nem dolgozta le a keretben meghatározott óraszámot, állásidőt kell neki elszámolni
c) Ha a munkaidőkeret közben szűnik meg a munkaviszony, meg kell vizsgálni, kinek az érdekkörében szűnt meg
- munkavállaló érdekkörében: túlfizetés esetén követelésként kell beállítani
- munkáltató érdekkörében: állásidő és túlórapótlék elszámolása.
2020.03.07.