A MUNKAIDŐKERETRŐL – ÉRTHETŐEN

Az elmúlt néhány hétben alkalmam volt belemerülni a munkaidőkeret szabályainak tanulmányozásába, és azt tapasztaltam, hogy számos esetben a szabályok nehezen érthetők mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről.

Pedig ha jól tudunk vele élni, munkáltatóként hasznos és költséghatékony eszköz lehet a kezünkben, és a munkavállalóknak is rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé.

Alkalmazása nagyon hatékony lehet egy olyan cégnél, ahol szezonális a termelés vagy szolgáltatás.

A munkaidőkeret lényege:

A munkáltató a teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg, ezzel lehetővé teszi, hogy rugalmasan, gazdasági érdekeinek megfelelően szervezze meg a munkát.

Így nem kell arra figyelni, hogy a munkavállaló napi 8 órát dolgozzon, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia.

A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során 3 tényezőre kell fokozottan figyelni:

  • a munkaidőkeret tartamára
  • a napi munkaidő mértékére
  • az általános munkarendre azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

A munkaidőkeret tartama:

Legegyszerűbb, ha konkrét napokban kerül meghatározásra a kezdés és a befejezés:

Pl. 2020.01.01-2020.03.31-ig

A munkaidőkeret hossza:

Legfeljebb 4 hónap lehet, kivételek:

  • Fiatal munkavállaló (18 év alatti) esetében maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakító szabályok nem alkalmazhatók.
  • 6 hónap vagy 26 hét lehet:
  • megszakítás nélküli
  • több műszakos
  • idényjellegű tevékenység keretében
  • készenléti jellegű, továbbá
  • az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló esetében (pl. légiutas-kísérő, árufuvarozó, stb.)
  • 12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
  • 2019. 01.01-től A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 94. § (3) bekezdése szerint a munkaidőkeret tartama januártól – kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén –akár a 36 hónapot (3 évet) is elérheti. Ahhoz, hogy a munkáltató ilyen 6 hónapot meghaladó, de 36 hónapot meg nem haladó tartamú munkaidőkeretet rendeljen el, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki (korábban technikai), munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják.

A ledolgozandó munkaórák kiszámítása:

Példa:

3 havi munkaidőkeretben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái:

2020 január 22 munkanap: 176 óra

2020 február 20 munkanap 160 óra

2020 március 22 munkanap 176 óra

Tehát a 3 havi munkaidőkeretünkben összesen 512 ledolgozandó óra van.

Ez azt jelenti, hogy ezt az 512 órát 3 hónap alatt kell ledolgozni, bizonyos szabályok figyelembevétele mellett.

Mik ezek a szabályok?

  • A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet, az legfeljebb 12 óra, a heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet (készenléti jellegű munkakörben a felek megállapodása alapján maximum 72 óra)
  • 6 egybefüggő nap után legalább 1 heti pihenőnap
  • Havonta legalább egy heti pihenőnap vasárnap
  • A heti pihenőidő mértéke legalább 40 óra, és ebben benne van egy teljes naptári nap.

Bevezetése:

A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja vagy eltörölheti, a munkavállaló felé csak tájékoztatási kötelezettsége van.

Beosztás: A munkáltató készíti el. és legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval.

Elszámolás:

a) A készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni.

b) A munkaidőkeret lejártakor a munkáltató köteles elszámolni a munkavállalóval.

  • Rendkívüli munkaidő (a kereten felüli munka) elszámolása 50% bérpótlékkal
  • Ha a munkavállaló nem dolgozta le a keretben meghatározott óraszámot, állásidőt kell neki elszámolni

c) Ha a munkaidőkeret közben szűnik meg a munkaviszony, meg kell vizsgálni, kinek az érdekkörében szűnt meg

  • munkavállaló érdekkörében: túlfizetés esetén követelésként kell beállítani
  • munkáltató érdekkörében: állásidő és túlórapótlék elszámolása.

2020.03.07.