Az első részben a magyarországi ügyleteket részleteztem, itt az idő elővenni a külföldi ügyleteket!
Első körben csak a B2B ügyletekre térnék ki, és arra az esetre, ha vállalkozásunk ÁFA-alany!
Az első lépés, hogy közösségi adószámot kell kiváltani, mert enélkül nem tudunk az Unión belül értékesíteni!
Termékértékesítés
Két típusú külföldi partnert különböztetünk meg számlázás szempontjából: közösségen belüli (európai uniós) illetve harmadik országbeli üzletfeleket.
1. eset: Saját országában adóalany, közösségi partner terméket vásárol tőlünk. Ha van érvényes közösségi adószáma mindkét félnek, akkor áfamentes számlát állítunk ki, ha nincs, akkor magyar áfatartalommal kell kiállítani a számlát. Az áfamentesség feltétele továbbá, hogy a termék igazoltan elhagyja Magyarország területét.
2. eset: A partner közösségen kívüli (harmadik országbeli) adóalany. Ekkor áfa mentes számlát állítunk ki.
Számla kiállítás előtt érdemes ellenőrizni a partner közösségi adószámának érvényességét. A számlán a „fordított adózás” kifejezésnek szerepelnie kell!
Termék beszerzés
Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező.
A Közösségen belüli beszerzés teljesítési helye abban a tagországban van (azaz annak a tagállamnak áfáját kell fizetni), ahol a fuvarozás befejezésekor található a termék. A Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfa-kulcs (5%, 18%, 27%) alapján kell az áfa-bevallásban a fizetendő adót elszámolni.
A Közösségen belüli beszerzésre vonatkozó ÁFA, amennyiben nem vonatkozik rá tiltás a magyar szabályok szerint és a vállalkozásunk érdekében vesszük igénybe, levonható.
Szolgáltatások
Főszabály szerint
a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található.
Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak, ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll.
- eset: Közösségen belüli partnernek számlázunk szolgáltatást: Az ÁFA megfizetése a vevő feladata, a partner közösségi adószámát (és a sajátunkat is) fel kell tüntetni a számlán. Mi ÁFA nélkül számlázunk!
- eset: Közösségen kívüli partnernek számlázunk – szintén ÁFA mentes az ügylet.
Különleges szabályok szerint
A főszabályon kívül több olyan eset létezik, amikor a teljesítés helye a szolgáltatástól függően állapítandóak meg.
a) teljesítés helyének megállapítása a különleges szabályok alapján
– ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás során teljesítés helye az ingatlan fekvése szerinti állam,
– személy szállítása esetén az útvonal, amit ténylegesen megtesznek,
– közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetén az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevőnek a birtokába adták,
– éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások esetén a szolgáltatás tényleges teljesítés helye
Tehát, először arról kell meggyőződni, hogy a vevő (a szolgáltatás igénybevevője) adóalany-e, majd arról, hol van a gazdasági célú letelepedésének helyszíne (a székhelye,vagy állandó telephelye).
Mi a fordított adózás lényege? PÉLDA!
Veszünk egy terméket külföldről (vagy igénybe veszünk szolgáltatást) 1.000 EUR Ft értékben. Ekkor kifizetjük a szállító számlát, amin 1.000 EUR van. Az ÁFA így fog kinézni:
- EUR = 330.000 Ft (330 HUF/EUR árfolyamon), fizetendő áfánk keletkezik 89.100 Ft értékben. DE! Ezt a 89.100 Ft összeget levonásba is helyezhetjük, amennyiben
- nincs rá levonási tiltás a magyar szabályok alapján (pl. benzin, autópálya-matrica, stb
- a vállalkozásunk érdekében vesszük igénybe.
Magyarul: 0 Ft adót kell fizetnünk!
A fentiekben a főszabály szerint foglaltuk össze a tudnivalókat, a tevékenység speciális jellegéből adódóan előfordulhatnak ettől eltérő szabályok. A hibák elkerülése érdekében az első, külföldi partnernek kiállított számla vagy külföldi vásárlás előtt érdemes a könyvelővel konzultálni.
BRUTTÓ VAGY NETTÓ?
Tippek üzleti terv készítéshez:
Gyakori kérdés üzleti terv készítésekor, hogy az egyes költségeket nettó vagy bruttó módon kalkuláljuk.
Néhány alapszabály a teljesség igénye nélkül:
- Olyan vásárlások, szolgáltatások, ami után az ÁFA nem levonható:
- postai szolgáltatás
- banki, biztosítási szolgáltatások
- személygépkocsiba tankolt benzin – akkor sem, ha lízingelt az autó, és a lízingdíj áfa 50%-a levonható!
- autópálya-matrica
Ezeket a költségeket bruttó módon kell figyelembe venni az üzleti tervben, tehát ha 100.000 Ft-ért vásároltunk, akkor 100.000 Ft-ot kell a tervbe beleírni.
- Külföldi vásárlások, külföldről igénybe vett szolgáltatások
Itt alapszabályként nettó módon vegyük figyelembe a költségeket, mert ezek ún. fordított adózású ügyletek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha mondjuk 1.000 EUR vásárlásunk volt (ez 330 HUF/EUR árfolyamon 330.000 HUF), akkor ezt az összeget kell szerepeltetni a tervben.
- ÁFÁ-s magyar vásárlások
Ha ÁFÁ-s számlát kapunk, akkor a tervben szintén nettó módon vegyük figyelembe az összegeket, itt figyeljünk az ÁFA- kulcsokra!
Extra tipp: Nagyon figyeljünk oda az olyan vásárlásokra, ami külföldről történik, de a magyar adó szabályok szerint nem levonható utána az ÁFA! Ebben az esetben a számla nettó összege után a magyar adókulcs szerinti ÁFA fizetési kötelezettségünk lesz a NAV felé! Ugyanis a fordított adózás úgy működik, hogy egy ilyen vásárlás után fizetendő adó keletkezik (lásd az ÁFÁ-t a vevő fizeti (vagyis mi), és ezt az adót csak akkor helyezhetjük levonásba, ha:
- a magyar szabályok szerint levonható az adó
- a vállalkozásunk érdekében használjuk.
Megtörtént eset, hogy évekkel ezelőtt, amikor még a lízingelt személygépkocsi után sem lehetett ÁFÁT levonni, az ügyfelem külföldi bérelt személyautója után a könyvelő levonásba helyezte az ÁFÁT. Sok-sok pluszmunka és több százezer forintos utólag befizetendő adó keletkezett így!
A tanácsom: kérdezze meg külföldi ügyletek számlázása, vásárlás és tervezés előtt mosolygós, segítőkész könyvelőjét! 😊
2020. 01. 25.
Az oldalon feltüntetett tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak, és a cikk megírása időpontjában hatályos jogszabályok alapján készült.