KINEK IS JÓ A HOME OFFICE?

NEM mindenkinek. Nekem például nagyon. Én szeretem, ahogy Zeusz, a kutyám „vigyáz rám” munka közben. Szeretem a mosogatógép duruzsolását. Szeretem, amikor reggel indul a nap és elárasztja a fény a nappalit. Szeretem a csinos üzleti ruha + mezítláb kombinációt. Szeretem, amikor a gyerekeim kiosonnak egy online meeting közben kávézni. Szeretem azokat, akik körülöttem élnek, napi 24 órában. 

De nem mindenki ilyen szerencsés. Kisebb-nagyobb kihívások adódnak. 

• nincs elég laptop a családban
• nem elég gyors az internet
• a gyerekek kicsik és nem értik meg, hogy anyának/apának dolgoznia kell
• a főnök elvárja, hogy éjjel-nappal készenlétben legyünk
• nincs énidő, csak bezártság

Valaki a minap a LinkedIn-en kifakadt, hogy ő nem szereti ezt az egészet, utálja, hogy nem mozdulhat ki, a gyerekek hangosak és fárasztóak, és egyébként is elege van ebből az egész önbecsapásból, a „home office népünnepélyből”. 

Sok cég márciusban átállt az otthoni munkavégzésre és van olyan ismerősöm, akiknél azóta is kötelező jelleggel mindenki otthonról dolgozik. A koronavírus belekényszerítette a munkáltatókat egy olyan helyzetbe, amire nem voltak felkészülve sem eszközökben, sem mentálisan.

És amíg az eszközöket már gyorsan be lehet szerezni (márciusban azért laptopot beszerezni sem volt egyszerű!), addig a mentális átállás sokkal hosszabb idő, ha egyáltalán lehetséges. Mert valljuk be, a home office nem való mindenkinek sem munkáltatói, sem munkavállalói oldalon.

Kinek jó munkáltatói oldalon?

• Ahol van egy kialakult kölcsönös bizalom, és nem arra koncentrálnak, hogy hogyan lehet a munkavállaló munkáját „mérni” otthon.
• Ahol van megfelelő technikai felkészültség, és nem most kell egy teljes munkavállalói állományt leoktatni vpn, skype és kamera használat témában.
• Ahol a folyamatok elég rugalmasak ahhoz, hogy át lehessen állni elektronikus jóváhagyásra a papírok aláírása helyett.

Kinek jó munkavállalói oldalon?

• Aki be tudja osztani az idejét és meg tudja szervezni a munkáját otthonról is.
• Akinek vannak megfelelő körülményei (kényelmes asztal, szék, monitor, nyomtató!, megfelelő sebességű internet).
• Aki szeret otthon lenni.

Mivel Magyarországon sajnos a munkáltatók körében még mindig az az elterjedt hozzáállás, hogy „csak az dolgozik, aki bent van”, ennek megfelelően a jogi, adózási szabályozás is hagy némi kívánnivalót maga után. 

MIRE GONDOLOK ITT KONKRÉTAN?

2020. november 12-én lépett hatályba a 487/2020. számú Kormányrendelet, amely a távmunka és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói kompenzáció terén teremt kedvező lehetőséget a veszélyhelyzet idejére.

Nyár közepe óta hangoztatja az innovációs tárca, hogy a készülő, és szeptember közepére ígért home office törvény a rugalmasabb szabályozással milyen óriási segítséget jelent majd a munkavállalóknak. 

Sajnos ezt az óriási segítséget nem érzékeljük egyik oldalon sem, és ez a kormányrendelet igen nyúlfarknyira sikerült.

Továbbra is szabályozatlan kérdésekkel szembesülünk nap mint nap.

MI VAN A RENDELETBEN?

• A kiindulópont az, hogy a veszélyhelyzet idejére a munka törvénykönyve szabályaitól eltérően is megállapodhat a munkáltató a munkavállalóval távmunka végzésében. Így a home office távmunkává alakítható jogilag is a veszélyhelyzet idejére. Ennek a részletszabályai azonban nem tisztázottak, „nesze semmi, fogd meg jól”.

– Az új kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén adómentesen hozzájáruljon a dolgozó kiadásaihoz. Ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet, ami jelenleg 16 100 forint. Ezt azonban akkor, ha a távmunkavégzés nem a teljes hónapban áll fenn, arányosítani szükséges, és nem is kötelező adniuk a cégeknek.

A jogszabályban mindössze az áll: „távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.” 

TOVÁBBRA SEM DERÜL KI:

• Ki a felelős akkor, ha a dolgozót valamilyen baleset éri az otthoni munka közben? 
• Az otthoni munkavégzés akkor folytatható, ha a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt munkavédelmi szempontok alapján biztonságosnak minősítette a munkavégzés helyét. Ezt hogyan teheti meg?
• Ellenőrzési jog: Joga van a munkáltatónak az ellenőrzéshez, de hogyan? Elmehet a munkavállaló lakására?
• Mi a helyzet a céges adatokkal? Adatvédelmi kérdésekkel sem foglalkozik a szabályozás, pedig számos munkahelyen érzékeny céges adatokkal dolgoznak a munkavállalók. Mi a helyzet a személyes adatokkal, bérszámfejtéssel?

MIT TEHETÜNK MUNKÁLTATÓKÉNT?

1. Ha levettük a szívünkről a jeges borogatást, hívjunk egy szakértő jogászt, aki ír nekünk egy jó szabályzatot. Ha mi nem is, de ő ezekre a kérdésekre tudja a választ, vagy legalábbis javasol egy jó megoldást.
2. Bízzunk a kollégáinkban, és ne azon gondolkodjunk, hogy hogyan mérhetnénk, hogy hány percet tölt a gép előtt. Ez egy ilyen helyzet, ahol a szoros kontrollt el kell engedni. Lesz, aki hatékonyabban dolgozik otthonról, lesz, aki kevésbé. A végeredmény 0, és örüljünk, hogy senki sem beteg.
3. Ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy a felesleges meetingeket kiiktassuk. Ugye, hogy mennyivel jobban megy így a munka?
4. Tartsunk meg minél több innovatív megoldást, amit a kényszer szült, de tulajdonképpen már régen meg akartuk csinálni.

MIT TEHETÜNK MUNKAVÁLLALÓKÉNT?

1. Próbáljuk meg elkerülni otthon a kinyúlt póló + kócos haj kombinációt, ellenkező esetben a kollégák meg fognak ijedni egy kamerás bejelentkezéstől. Ha nem volt időnk fésülködni, mondjuk azt, hogy rossz a gépen a kamera.
2. Tudom, hogy szülőként nehéz elengedni azt, hogy nekünk KELL tanulni a gyerekkel. Vekerdy Tamás általam nagyra becsült gyermekpszichológus örök igazsága, hogy az iskola a GYEREK dolga, és nem a miénk. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell vele törődni, de nem nekünk kell helyette tanulni.
3. ÉNIDŐ: valahogy próbáljunk meg kijutni a lakásból EGYEDÜL. Legyen ez egy autózás vagy szabadtéri sport, de muszáj kiszakadni és néha egyedül lenni. 

A mentális jóllét legalább olyan fontos, mint a kézmosás, a maszk, vagy a távolságtartás. Ha nem fontosabb. 

2020. 11. 28.