MEGOLDÁSOK 2021-re I. – Egyéni vállalkozóknak
2020. július harmadikán megszavazták a T/10856 törvénymódosítást, ami többek között a KATA szigorítását is jelenti 2021.01.01-től.
Milyen szigorításokat jelent ez?
1. Kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után 40%-os plusz KATA adó – értékhatár nélkül
Azaz, ha van egy katás egyéni vállalkozásod és beszámlázol abba a kft-be, ahol te is tulajdonos vagy, 40% adót kell fizetned. A katás számláját befogadó vállalkozás fizeti a 40% plusz adót. Ezt ugye arra találták ki, hogy ha katás egyéni vállalkozó vagy és van mellette egy kft-t, ne tudd olyan könnyen kiszedni a pénzt, mint eddig. Hozzáteszem, a NAV arra eddig is összeráncolta a homlokát, ha saját magadnak számláztál be katásként (én nem is javasoltam senkinek), de ez most már hivatalosan is üldözendő.
2. Ha egy belföldi vállalkozás felé állítasz ki 3 millió forintot meghaladó összegről számlát, akkor a belföldi vállalkozás fizet 40%-os adót
Ha katásként költségvetési szervezetnek számlázol be, akkor ez az egész nem vonatkozik rád.
3. Ha egy külföldi vállalkozástól kapsz 3 millió forintnál több bevételt, akkor katásként te fizeted a 40%-os plusz adót
4. Csak egyetlen jogviszonyoddal összefüggésben lehetsz katás.
A többi jogviszony tekintetében a NAV automatikusan törölni fog a bejelentett kisadózók köréből.
Azaz, ha most katás egyéni vállalkozó vagy és mellette egy katás bt-ben kültagként szintén katázol, döntened kell, hogy hol leszel a továbbiakban katás.
Ez nem összekeverendő azzal, hogy ha kisadózó egyéni vállalkozó vagy, nem lehetsz tulajdonos mondjuk egy Kft-ben! Rengetegen kérdezték tőlem ezt, valószínűleg valahol megjelent ez az „okosság”, de ilyen korlátozás NINCS!
Milyen megoldások vannak?
A legkézenfekvőbb megoldás a jó öreg átalányadó.
Egyéni vállalkozó átalányadózása az SZJA szerint
De mikor és milyen feltételekkel választhajuk egyéni vállalkozóként az átalányadózást? Mikor éri meg ezt az adózási lehetőséget választani?
Egyéni vállalkozó átalányadózása – választhatóság feltételei
• főszabály: bevételeink a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladják meg,
• amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységünk bevételei az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet (Kormányrendelet) szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhatunk, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevételünk a 100 millió forintot nem haladta meg.
A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozó átalányadózása során
A tevékenységeink szerint elkülönítetten nyilvántartott bevételekből költséghányad levonásával állapítjuk meg az átalányadóalapot (átalányban megállapított jövedelem), amely a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja is lesz egyben.
Bevételeinkből a törvényi vélelem alapján – számlák, bizonylatok nélkül – költséghányad szerint költséget számolunk el. A bevételinkből a költséghányad levonása után fennmaradó rész a jövedelem, mely az átalányadó (szja, szocho, járulék) alapja bevallásaink során. A bevételeket az szja törvény alapján készpénz kézhezvételének időpontjában vagy bankszámlán történő jóváírás időpontjában kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során.
Egyéni vállalkozó átalányadózása – költséghányad szabályok
• főszabály: költséghányad 40 százalék (jövedelem 60%),
• az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem: 20%),
• az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék (jövedelem: 13%),
• a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%).
80% (75%) költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek
A főszabálytól (40/25% költséghányadtól) eltérően kedvezőbb költséghányad szerinti jövedelemszámításra jogosító tevékenységek. Ezek esetében 80% (nyugdíjas 75%) költséghányadot alkalmazhatunk a jövedelem meghatározása során. Az átalányban meghatározott jövedelem a bevételeink 20%-a lesz (nyugdíjas esetén 25%), mint átalányadóalap ezen tevékenységekből szerzett bevételeink esetében.
• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
• bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
• feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
• építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
• vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
• erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
• zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
• halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
o valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
o egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
• gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
• személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
• épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
• egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
• közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
• fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
• hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11).
87% (83%) költséghányad számítására jogosító kereskedelmi tevékenységek
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
• kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.
93% (91%) költséghányad számítására jogosító üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységek
• élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
• iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
• zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
• hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
• hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
• kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
• egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
• vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
• gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
• gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése
Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok megfizetése alól nem mentesül! Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat köteles havonta bevallani és megfizetni az állam felé, amennyiben munkavállalót foglalkoztatna.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem (átalányadóalap) után köteles a járulékokat és adókat megfizetni.
Mit is jelent ez pontosan?
A KATA számításánál abból a feltételezésből indultam ki, hogy 1 partnernek számláz a vállalkozó 3 M Ft felett.
Az átalányadót kiszámoltam 40 és 80% költséghányadra is.
A kalkulátorból látszik, hogy a 80% költséghányadú tevékenységeknél egész jó megoldás lehet az átalányadó választása. A tételes költségelszámolásra jelen cikkemben most nem térek ki.
Érdemes még év vége előtt könyvelővel, adótanácsadóval konzultálni, aki elmondja a lehetőségeket.
A második részben speciálisan ügyvédi irodáknak fogok megoldásokról írni a KATA helyett.
2020. 12. 05.