2020.január 1-től
Az Áfa tv. módosítása alapján az adóalap csökkenthető behajthatatlan követelés esetén, a törvényben előírt feltételek teljesülésekor. A feltételek egyike, hogy az érintett adózó partnere (vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében a legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő jöhet szóba, a NAV-nak 2015. január 1-jétől kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy, az adóhatóság honlapján hozzáférhető lekérdező felület útján lesz lehetséges.
2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.
2020. március 1-től
Az EKAER- rendszerben tett bejelentés EKAER szám lezárását követő módosításra a módosítható adatok hibája esetén van lehetőség; egy alkalommal, az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Az átmeneti rendelkezés értelmében, ez a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre lesz alkalmazható első alkalommal, mivel a módosítás lefejlesztése meglehetősen időigényes.
2020. július 1-jétől
A számlázással és az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban számos újítás, szigorítás lép majd érvénybe
A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás, akként, hogy a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetén.
Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki. Bővül tehát az adatszolgáltatás köre pl. a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekkel és a 100.000 forint alatti áfát tartalmazó számlákkal.
Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.
Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).
Az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.
Összevonják a járulékokat: jövő júliustól egyetlen járulékot kell fizetniük a munkavállalóknak: a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz. A törvénymódosítás nyomán azoknak, akik három hónapig nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, ki kell fizetniük ellátásuk költségeit.
A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól. A jövedelmüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja fogja terhelni.
A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók. Az előbbiek kapcsán a szochó tekintetében nem tartalmaz változást a javaslat, így várhatóan a jövőre is a minimálbér 1,125-szöröse után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
A törvény 7 710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét.
ÉV VÉGI, ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK:
Határidő: 2019. december 31.
- Pénzforgalmi elszámolás választása (áfa): a választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás. Újonnan alakult vállalkozás alakuláskor választhatja a pénzforgalmi elszámolást, de itt is igaz, hogy a választás év közben nem módosítható. (Egyéb, törvényben meghatározott feltételek mellett fontos kiemelni, hogy évi 125 M Ft bevételi értékhatár alatt választható)
- Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására (áfa): Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét. Azonban az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától.
- EVA megszünése: Az egyszerűsített
vállalkozási adó megszűnése előtt érdemes időben mérlegelni az egyes
alternatívákat, és a megfelelő adózási formát kiválasztani jövőre
vonatkozóan.
2019. 12. 22.