Nincs jobb időtöltés így ősszel – már ha épp nem sportolok vagy dolgozom- mint egy kávéval bekuckózni és olvasni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert barátaim, ismerőseim tollából sok olyan könyvet sikerült elolvasnom, amik kereskedelmi forgalomban nem, vagy csak korlátozottan kaphatók, és gazdagabb lettem általuk.
Sőt, egy könyvnek a létrejöttében is segítettem, erre a mai napig büszke vagyok.
Azt is láttam, hogy az írók nagyon boldogok, hogy a könyv kész, a kezükbe foghatják, az adózási-számviteli teendőkbe pedig nem gondolnak bele. Nem is az ő dolguk!
De sajnos a könyvelők sincsenek ebben a helyzet magaslatán, mint ahogy néhány közzétett beszámolót, cégkivonatot megnézve megtapasztalhattam. Nézzük sorban, mi az, amit még a munka megkezdése ELŐTT meg kell beszélned a könyvelővel?
- A cég tevékenységében szerepelnie kell a könyvkiadásnak, még a könyv kiadása előtt!
- Meg kell határoznunk a számvitel politikában az önköltség számítás módját- legegyszerűbb az utókalkuláció: Az önköltségbe tartoznak pl. a nyomdai költségek, írói díj, vállalkozói díjak stb.)
- A kész mennyiséget aztán készletre kell venni – Ha ez kész, akkor lesz mondjuk 2.000.000 Ft értékű készletünk (1000 db könyv 2000 Ft-os előállítási költségen) – eddig egyszerű a matek, igaz?
- Hogyan fog ez a készlet csökkenni? Vigyázat, nem csak értékesíteni fogjuk! Nézzük végig, milyen módon „fogyhatnak” a könyveink, és mik ezeknek az adózási, számviteli buktatói?
- Értékesítés – ez a legegyszerűbb, kiszámlázzuk az általunk kalkulált eladási áron mondjuk (6000 Ft+ ÁFA/db)
- Kedvezményesen adott könyvek (pl. vásárláshoz, tagsághoz kapcsolódó) ezt is ki kell számlázni, és a számlán fel kell tüntetni a könyv értékét, és a kedvezmény mértékét is.
- Reprezentációs céllal, üzleti ajándékként ingyenesen adott könyvek (pl. bemutatókon, nyilvános rendezvényeken) SZJA, SZOCHO vonzata mellett még ÁFA-kötelesek is! Ezeknek a szabályoknak a könyvelőnek részletesen utána kell nézni, mert nem egyszerűek!
- Bizományosi értékesítés egy könyvesbolttal kötött szerződés alapján – nos, ezek nyilvántartása elkülönítve kell, hogy történjen ún. idegen helyen tárolt készletként, és év végén leltározzuk a könyvesbolt elszámolása alapján. Nyilván kell tartani a szállítólevélen év közben elvitt könyveket is.
- Selejtezés: előfordulhat, hogy néhány példány megrongálódik, ezeket ki lehet év végén selejtezni.
- És ha elérkezik az év vége…leltárt kell készítenünk a könyvekről: meg kell számolni, hogy az 1000 db készletre vett könyvükből mennyi maradt, a valamilyen módon kikerült (ingyenes átadás, értékesítés, szerzői példányok, stb) könyveket pedig ki kell vezetni a készletből. Ez lefordítva annyit jelent, hogy ha év végén nem adtuk el az összes könyvünket, akkor a mérlegünkben a „KÉSZLETEK” soron szerepelnie kell az alábbi összegnek: db *önköltség – ha 500 db könyved maradt, akkor ez 500*2000=1.000.000 Ft lesz – valamint az eredménykimutatásunk „ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE” sorában is lennie kell egy összegnek.
Ha nincs? Akkor baj van….
Segítségül még egyszer összefoglalom a teendőket, amikre ha figyelsz, legalább a legnagyobb bakikat el tudod kerülni:
- Mielőtt év végén aláírod a beszámolót, nézd meg, a mérleg „KÉSZLET” során és az „ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE” során szerepel-e bármilyen összeg? Ezt utólag is tudod ellenőrizni itt: https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap
- Kérd le a cégkivonatodat itt: https://www.e-cegjegyzek.hu/ és nézd meg, a könyvkiadás szerepel-e a tevékenységek között!