Fontosnak tartom, hogy írjak még erről, mert azt látom, sokakat érint a téma, és még mindig keresik a megoldásokat a KATA kiváltására, vagy szeretnének a társasági adó helyett valami jobb megoldást találni.
A lehetőségek egyéni vállalkozóként:
Átalányadózás: nem nagyon van bent a köztudatban, édesapám fodrászként dolgozott így még lánykoromban. Már akkor is tudtam, hogy jellemzően kinek jó ez:
- akinek nincs sok költsége, szolgáltatást végez
2 alternatívája van:
- 40% elismert költséghányad
Ez azt jelenti, hogy a bevétel 40%-át automatikusan el lehet számolni költségként, és az így megmaradt jövedelem fog adózni. Ez lesz az adóalap.
A szabály az, hogy az adóalap után
- 15% SZJA
- 18,5% TB járulék
- 15,5% SZOCHO fizetendő.
- 80% elismert költséghányad
Ez azt jelenti, hogy a bevétel 20%-a után kell adózni, de ezt csak bizonyos tevékenységekre lehet alkalmazni. Ide tartoznak bizonyos szolgáltatások, ezt ellenőrizni kell TEÁOR kód szerint, pl. néhány építőipari tevékenységet is ide soroltak. Havonta 1-szer kell vele foglalkozni, a könyvelő könnyedén ki tudja számolni, hogy mennyit kell fizetni és a bevallásokat is be tudja küldeni. Fontos, hogy amennyiben az adóalap nem éri el az adott hónapban a minimálbért vagy garantált bérminimumot (attól függ, szükséges-e a tevékenységhez középfokú végzettség), akkor a minimálbér vagy garantált bérminimum után kell adózni. Ebben az adózási módban évi 15 millió Ft a bevételi értékhatár.
Lehetőségek cégként:
KIVA
Ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást, valamint a társasági adót is. Az adókulcs 11%. Az adó alapja leegyszerűsítve a személyi jellegű ráfordítások, ez után kell megfizetni a 11% KIVA-t. Osztalék kivétel esetén kicsit kedvezőtlenebb a társasági adónál, ugyanis a jóváhagyott osztalék is 11%-kal adózik, és ha magánszemély tulajdonosról beszélünk, akkor ugyanúgy SZJA és SZOCHO fizetendő utána. DE érdemes mégis számolni ekkor is, mert iparűzési adóban sokat tudnak spórolni főleg a szolgáltató cégek, ahol a nagy árbevételből nincs mit levonni, így az IPA viszonylag magas. A KIVA esetén van egy olyan kedvező lehetőség, hogy a KIVA alap 1,2- szerese lesz az iparűzési adó alapja, ami meglepően alacsony számokat is tud jelenteni. A KIVA esetén az értékhatár: 3 mrd éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg, és 50 fő létszám alatt lehet választani.
Mindkét adónemben közös, hogy év közben is át lehet térni, a KIVA-nál soron kívüli beszámoló készítési kötelezettség van, amennyiben év közben térünk át erre az adónemre.
+1: Pénzforgalmi ÁFA:
Ugyan ezt az adózási formát év közben nem lehet választani, de érdemes akár már most gondolkodni a választáson a következő évre. A pénzforgalmi elszámolás alapján egy kiállított számla után akkor keletkezik áfa fizetési kötelezettség, amikor a számla ellenértékét a vevő ténylegesen kifizette. A bejövő számlák után is ugyanígy csak akkor vonható le az ÁFA, ha a számlát kifizettük. Pénzforgalmi elszámolást olyan áfa adóalany választhat, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- A vonatkozó törvény értelmében KKV-nak minősül
- A vállalkozás árbevétele az előző, lezárt üzleti évben nem haladta meg a nettó 125.000.000 forintot (év közben alakult vállalkozás esetén ez időarányosan számítandó)
Ezt az ÁFA elszámolási módot akkor érdemes választani, ha a vevőink jellemzően hosszú fizetési határidőre fizetnek, és a számlák ÁFA tartalmát nem tudjuk vagy nem akarjuk előre megfinanszírozni.
Az adózási mód választása egy összetett folyamat, mindenképpen egyedi kalkulációt igényel. Érdemes tehát kicsit leülni számolni a könyvelővel akár most év közben is, hogy megtaláljuk a cégünknek legjobb megoldást.
2021.04.23.