– LEHET, ÉS KEVESEBB A JÁRULÉKFIZETÉS!
Ezzel a témával is gyakran találkozom az ügyfeleim körében. Ugyan nem számít „rémtörténetnek”, ha valaki éveken keresztül többet fizet, de miért is tenné ezt?
Egy rövid sztorit azért elmesélek itt is: baráti cég, több évre visszamenőleges könyvelés, sajnos nagyon sok fizetendő adót és pótlékot találtam.
De a mérleg másik oldalára betettem egy kis pluszt: átjelentettük az ügyvezetőt munkaviszonyba, ami neki havi szinten több, mint tízezer forint megtakarítást jelent azóta is.
NÉZZÜK CSAK MEG EZT KÖZELEBBRŐL!
EGYSZEMÉLYES KFT. ÜGYVEZETŐJE MUNKAVISZONYBAN
Kicsit furán hangzik ugyan, mert az ügyvezető saját magának a munkáltatója, de a jogszabály lehetővé teszi, így érdemes élni vele!
A számok önmagukért beszélnek, garantált bérminimum esetén a 2019-es adókkal és járulékokkal számolva havonta 12.733 Ft megtakarítás érhető el, ami éves szinten 153.276 Ft.
Ez akár ennél több is lehet, hiszen egy ügyvezetőnek nem muszáj napi 8 órában dolgoznia, igaz?
Akkor pedig időarányosan kevesebb a bér, több a megtakarítás!
A jogszabályi háttér:
A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el.
Abban az esetben tehát, ha az ügyvezető megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, akkor a tbj. szerint biztosított társas vállalkozónak minősül. Így a közterhek megfizetését a társas vállalkozókra vonatkozóan kell teljesíteni vele kapcsolatosan.
A főfoglalkozású társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).
A járulékfizetési alsó határ alapján akkor is teljesíteni kell a kötelezettségeket, ha a vállalkozó jövedelmet nem realizál.
A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás számítása esetén pedig a járulék alapja a minimálbér 112,5%-a.
EZÉRT KELL A TÁRSAS VÁLLALKOZÓI JOGVISZONYBAN TÖBBET FIZETNI!
Nézzük, miért van az, hogy a könyvelők nem tudnak erről, sőt néha kifejezetten lebeszélik az ügyfeleiket?
A ma már hatálytalan Gt. (gazdasági társaságokról szóló törvény) idejében született egyik legfelsőbb bírósági döntés kimondta, hogy senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is. A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011.05.23. napján hozott 7.M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely szerint „egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság).
Gt. azonban már nincs, a 2014. március 3. napján kelt 1/2004. PJE határozatot pedig a Kúria hatályon kívül helyezte. A hatályos Ptk. 3:112.§ (1) bekezdése ugyanis a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
Az alapító okiratban kell meghatározni azt, ha az egyszemélyi tulajdonos munkaviszonyban kívánja ellátni az ügyvezetői tevékenységet. Ezt nem lehet a mintaszerződéssel megoldani. Később erre még visszatérek, hogy miért érdemes még már a cég alapításakor a könyvelőt bevonni!
Tehát ha ez az alapító okiratban nem így szerepel, azt ügyvéd segítségével módosítani kell, és az ügyvezetőt – akár napi 6 órás munkaviszonyban is – be lehet jelenteni.