A KIVÁlasztás rejtelmei
1. Többeknél felmerült a kérdés, hogy a kisadózó által 2020-ban teljesített, de 2021-ben kifizetett számlák ellenértéke beleszámít-e a 3 M Ft-os értékhatárba, ami után 2021-től a megrendelőnek 40%-os adót kell fizetni?
Amennyiben a kisadózó vállalkozás részére 2021-ben kerül kiegyenlítésre a 2020. november és decemberi időszak ellenértéke, úgy az a kisadózó vállalkozás 2021-es bevételének minősül, így a 3 millió forint számítása során figyelembe kell venni, mert a bevétel szempontjából a Katv. meghatározása a mérvadó, és ez pedig pénzforgalmi szemléletű.
Az adófizetés elkerülésére megoldás lehet, ha ezek az összegek még 2020-ban kifizetésre kerülnek.
2. Átalányadónál nézi-e valaki azt, hogy a bevétel esetleg ugyanattól a kifizetőtől származik? NEM. Az átalányadónál nem nézik azt, hogy 1 partnertől származik-e a jövedelem.
3. Mi a helyzet az alanyi adómentességgel? Érdemes figyelni arra, hogy az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 M Ft, és ha a vállalkozó átkerül az ÁFA-körbe, bankszámlát is kell nyitnia, és bevallásokat küldenie.
4. A családi adókedvezményt átalányadózás választása esetén igénybe lehet-e venni?
Legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, – ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, – akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.
5. Szüneteltethető-e az egyéni vállalkozás?
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel.
A katás egyéni vállalkozók szüneteltetése
Ha az egyéni vállalkozó a KATA alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.
A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.
A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.
Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.
6. Újonnan alakult cégként választható-e a KIVA? Év közben át lehet-e térni a KIVA adózásra?
Igen, újonnan alakult cég is választhatja, ilyenkor a várható adatokat kell figyelembe venni az árbevétel és létszámkorlátnál.
A KIVA alanyiság a választást követő hónap első napján indul, amely akár év közben is lehet.
Ilyenkor azonban egy teljesen új üzleti év kezdődik, és tevékenység lezáró beszámolót kell készíteni, és a záró adóbevallásokat is be kell adni.
Fontos azonban még foglalkozni a feltételek közül az állományi létszámra és a bevételre vonatkozó feltételekkel. Ezek esetében ugyanis nem csak a KIVA-t választani kívánó cég, hanem a kapcsolt vállalkozások értékeit is figyelembe kell venni (a mérlegfőösszeg esetében viszont nincs összeszámítási kötelezettség!).
A kapcsolt vállalkozások definíciójában a KIVA tv. a Tao tv.-re utal vissza, tehát például a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. A váltás előtt fel kell tehát térképezni valamennyi kapcsolt vállalkozás létszám- és bevételi adatait.
2020. 12. 19.
Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak, kizárólag tájékoztató jellegű információkat tartalmaz.