Mai írásomban újabb adócsökkentésekről, eljárásbeli könnyítésekről írok, amelyet a talpon maradni akaró vállalkozások bátran használhatnak:
Az előző bejegyzéseimben leírtakat is érdemes elolvasni:
A 2020.04.21-én megjelent 82. sz Magyar Közlönyben olvashatunk a legújabb változásokról.
- Adókötelezettségekkel kapcsolatos könnyítések a teljesség igénye nélkül:
- A rendelet hatályba lépésének napja és 2020.09.30 között esedékessé váló társasági adómegállapítási, – bevallási és fizetési kötelezettségének az adózó 2020. szeptember 30-ig tehet eleget. Ez mivel nem csak az eredetileg május 31-én esedékes éves társasági adóbevallásra, hanem havi előlegfizetőknél az előlegekre is vonatkozik, ezért főleg a nagyobb adófizetőknek nagy könnyítés lehet.
- A rendelet hatályba lépésének napja és 2020.09.30 között esedékessé váló helyi iparűzési adóbevallási és fizetési kötelezettségének az adózó 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
- A rendelet hatályba lépésének napja és 2020.szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és – fizetési kötelezettségének az adózó 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
2. Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámolási, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak.
3. A SZÉP kártya juttatások emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
- a szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint
- vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint
- szabadidő alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak, azaz adózik kedvezőbben, mint a bér.
A költségvetési szervekre más összeghatárok vonatkoznak, erre most külön nem térek ki.A rendelet hatálybalépésétől 2020. június 30-ig adott SZÉP-kártya juttatások mentesek a szociális hozzájárulási adó alól.
4. Az adóhatóság a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nem természetes személy adózónak kérelemre az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20 százalékkal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás a kérelmező tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónemben kérelmezhető.
5. Szociális hozzájárulási adó csökkenése – 2020.07.01-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken
6. KIVA csökkenése – 2021. január 1-től 12%-ról 11%-ra csökken.
7. Újabb szabályok a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidőre vonatkozó bértámogatásról.
A könnyítések az 5. és 6. pontot kivéve kihirdetést követő napon (április 22-én) lépnek hatályba.
8. A 102/2020. kormányrendelet szabályozza a jogi személyek, társaságok legfőbb testületének (pl. taggyűlés, közgyűlés) összehívását.
Mind a jogi személy szervei, mind a jogi személy tagjai az alábbi formákban érvényesen tehetnek elektronikus írásbeli jognyilatkozatot, ha ezt e-mailben elküldik:
- amennyiben a nyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátják
- amennyiben a nyilatkozatot azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírják
A döntéshozó szerv ülése a kijárási korlátozás miatt nem tartható meg a „hagyományos” módon, hanem csak az alábbi formákban:
- a tagoknak az ülésen hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével
- ülés tartása nélküli határozathozatallal, az ügyvezetés kezdeményezésére.
Hogy milyen esetben van lehetőség a fenti formában történő döntéshozatalra, a tagok számától függ.
A fenti szabályok nem alkalmazhatók nyilvánosan működő részvénytársaságra. Amennyiben a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv ülését meg lehet tartani.
9. Munkaidőkeret kibővítése
A 104/2020. számú kormányrendelet alapján a munkaidőkeret általános szabályai módosulnak azzal, hogy az eddig legfeljebb négyhónapos vagy tizenhat hetes – bizonyos munkakörök esetében legfeljebb hat hónapos vagy huszonhat hetes – munkaidőkeret időtartama akár 24 hónapra is megemelhető a munkáltató egyoldalú döntése alapján.
A rendelet leszögezi, hogy az Mt. 99. §-ában, valamint az Mt. 104–106. §-ában foglaltaktól, tehát a munkaidő-beosztás bizonyos szabályaitól, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől eltérni nem lehet. A munkaidő beosztására vonatkozó, a munkavállaló egészségét védő szabályok tehát több ponton is változatlanok maradtak.
A mostani szabályozás azonban a korlátozások mellett is egy hatékony eszköz lehet a munkáltatók kezében, ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy a jelenleg ki nem használt munkaidőt akár egy kétéves időtartamon belül is a munkaerőigénynek megfelelőn osszák el.
Fontos kiemelni, hogy az új szabályok alkalmazása, kérelmek beadása minden esetben komoly szakmai tudást igényel, érdemes igénybe venni adótanácsadó, társasági jogász, munkajogi szakjogász segítségét!
A jelen tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak.
2020. 04.22