VAN IDŐ?

A múlt héten néztem egy filmet a saját kis „bekuckózós” időmben. Ebben a filmben a főhős minden egyes napon 1 évet öregszik, és nem érti, mi történik, nincs befolyása a körülötte történő dolgokra. Lassanként elveszít mindent, a felesége elköltözik, a gyermeke úgy nő fel, hogy nem is ismerik egymást, a munkában viszont egyre sikeresebb lesz. Megérintett.

Ismerős érzés?

Van egy listám, amelyben gyűjtöm a „majd megnézem” filmeket. Ez a lista egy ideje elkezdett csökkenni, mert rájöttem, hogy nincs mire várni  –  majd ha lesz elég időm… Az mikor lesz? Kell, hogy legyen időm önmagamra, és a számomra fontos dolgokra.

VAN IDŐ?

NEM, NINCS IDŐ.

Az ember sajnos nem csak a „nemszeretem” dolgokat hajlamos halogatni, hanem a FONTOS, DE NEM SÜRGŐS sávba eső dolgokat is.

Pedig valójában ezek a dolgok az életünk építőkövei.

  • Időt tölteni a szeretteinkkel
  • Felhívni, akit már régen szerettünk volna
  • Rendet rakni a cégünkben, a folyamatokban
  • Rendbe tenni a könyvelést
  • Törődni magunkkal
  • Lezárni a minket már nem szolgáló emberi és üzleti kapcsolatainkat

TE IS FOLYAMATOSAN TÜZET OLTASZ?

Az elmúlt időszakban sok új ügyfelemnél tapasztaltam ezeket, és az utolsó, vagy az utolsó utáni pillanatban szánták rá magunkat a könyvelőváltásra.

  • Már régen nem kommunikáltak a könyvelővel, megszűnt (vagy soha nem is volt) a partneri kapcsolat, az együtt gondolkodás
  • Érezték, hogy baj van, de nem mertek szólni, mert ráér, nem ez most a legfontosabb, mit fog szólni a könyvelő, ha szerződést bontunk?
  • Régi, bent ragadt tételek, nehezen kibogozható ügyek, elmaradások

Ha máshonnan közelítjük meg a dolgokat, a könyvelőnek vajon nem frusztráló, ha egy olyan ügyfele van, akivel szakmailag vagy emberileg nincs egy hullámhosszon?

Mik lehetnek a következmények, ha halogatjuk a fontos, de nem sürgős dolgokat?

AZ ÉLETBEN:

  • Mivel nem veszünk részt aktívan az életünk alakításában, csak sodródunk
  • Elszalasztjuk a lehetőséget egy jó találkozásra, egy beszélgetésre
  • Betegek leszünk, mert nem törődünk a fizikai és mentális egészségünkkel
  • Nem azt csináljuk, amit igazán szeretünk, és emiatt rosszul érezzük magunkat

AZ ÜZLETBEN, A KÖNYVELÉSBEN:

  • Nehezen javítható hibák, ugyanazt a szolgáltatást kétszer kell kifizetnünk
  • Időrabló folyamatok, amik a fontos dolgokról veszik el a fókuszt
  • Nem tudunk jó üzleti döntéseket hozni, mert nem látunk tisztán

Én a saját életemben 3 dologra kezdtem el  tudatosan figyelni:

  1. EMBERI KAPCSOLATOK – ami nem épít, azt le kell zárni, aki fontos, ott viszont aktívan tenni kell a kapcsolatért. Nem működik a „majd összefutunk”, „majd elmegyünk”, be kell írni a naptárba!
  2. ÉNIDŐ – nem foglalkozom olyan dolgokkal, amik nem visznek előre, csupán megfelelési kényszerből. Nem érdekel, hogy „jófejnek” gondolnak-e.
  3. CÉGÉPÍTÉS, előre gondolkodás – mi az, amit szeretek csinálni és mit nem? Mit tudok leadni, hogy csak azzal foglalkozhassak, ami igazán feltölt?

Mi lett a következmény?

  • Nagy örömmel tölt el, hogy van időm a „már régen szerettem volna megcsinálni” dolgokra.
  • Egyre inkább azt csinálom, amit szeretek (komoly számviteli projektek, tanítás, önkéntes munka).

TE HOGY VAGY EZZEL?

VAN IDŐ?